Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. –
Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.”Ébredjetek
fel Magyarok! S legyetek újra nemzet, váljatok újra nemzetté! Ahol nem
az a fontos, hogy ki mennyi pénzt hoz az országba, hanem, hogy ki mennyi
jót, szépet és hasznosat tud cselekedni a magyar közösségért.”
Ma
érkezett egyik barátomtól egy kis összeállítás. Mikor végig játszottam,
mert *.pps formátumban jött, sok emléket felidézett bennem. Gondoltam
megosztom veletek.
Idézve a sorokat, mesélek milyen élményeket ébresztett fel bennem ennek az írásnak az olvasása.
Beszélgetés Benke Lászlóval az I. Kárpát-medencei hazafias versmondó verseny ötletgazdájával
A Trianoni Békediktátum 90. évfordulójára időzített versmondó versennyel
szeretné ismertebbé tenni a méltatlanul mellőzött magyar irodalom
alakjait és a nemzeti öntudatot erősíteni az emberekben Benke László,
aki kitalálója és egyben fő szervezője is ennek a rendezvénynek. A
verseny életre hívásáról, az azzal kapcsolatos feladatokról, tervekről
kérdeztem:
Magyar Feltámadás Beszélgetés
a Kárpát-medencei hazafias versmondó verseny megálmodójávalA hazafias
versmondó verseny felnőtt kategóriája lesz szeptember 4-én 10 órakor a
Hazatérés templomában. Benke László, aki kitalálója, és egyben fő
szervezője a versenynek szeretné ismertebbé tenni a méltatlanul
mellőzött magyar irodalom alakjait és a nemzeti öntudatot erősíteni az
emberekben. A verseny életre hívásáról, az azzal kapcsolatos
feladatokról, tervekről kérdeztem.
Elöljáróban elmondom, nem vagyok zenekritikus sem író. Egyszerű
magyar ember vagyok, aki szereti a hazáját, a jó zenét, sok minden egyéb
más mellett. Különleges alkalom abból a szempontból is, hogy új
barátság kötődött a honlapon úgy, hogy személyesen nem is ismertük
egymást Kis László Péter barátommal, akivel most találkoztunk először. A
találkozás csak megerősített abban, hogy jó úton járunk mindketten,
tesszük a magunk dolgát, az ő szavát idézve „Hintjük az igét!”
E
mondatot Petőfitől idéztem, csak abból a szándékból, hogy egy rövid
gondolatot papírra vessek. Egyre többet gondolok nagyszüleimre,
szüleimre, családomra, szeretteimre.
Sosem voltam igazán a szavak embere. Ha az lennék, politikusi pályára
készülnék, de nem teszem. Nem jelentene újdonságot eljutni az ország
házába, - kedves jó barátom Tamás István szavaival élve – „Duna parti –
Dumaház!” Nem kihívás számomra ott lenni, - most ott lenni - nem
vágyakozom oda, ugyanis egy kis időt töltöttem ott dolgozóként, de erről
máskor, egy másik történet alakalmából írnék.